"... és megölelt, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel..."
2011. szeptember 24., szombat
* nem tűntem el, egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel. de kinyílt lassan a szem, most is rád ragyog. könny reszket benne, mert látom, hogy vak vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése